Szerepelj az oldalon!

Szívesen megosztanál Te is egy történetet?
Hirdetni, értékesíteni szeretnél? 

Folytassuk a közös gondolkodást
e-mailben vagy telefonon!

Elérhetőség: 

Czecz Fruzsina
hello@gyerekkelvagyok.net 
30/525-69-89

Szavazás

Hány évesen vállaltad az első gyereket?

Szavazok

Befogadás, ami örök

 

Az örökbefogadás lélektana.

Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet... Sokan szeretnék megteremteni a családi harmóniát, de előfordul, hogy ez sokáig csak álom marad, mert nem jön el a várva-várt gyermekáldás. Ilyenkor következnek a hasznos praktikák, tanácsok, egészségügyi szűrések, vizsgálatok, kezelések… Ha ezek sem segítenek, akkor merülhet fel az örökbefogadás lehetősége.

Ma már nyíltabban beszélünk erről a témáról, kevésbé számít tabunak az évtizedekkel ezelőtti véleményekhez képest. Még a sztárok is büszkén vállalják, ha adoptáltak. A köztudatba is egyre több információ szivárog be, és sűrűbben hallunk olyan kifejezéseket, amiket régebben csak az egészségügyben illetve a gyermekotthonokban, vagy alapítványoknál használtak. Ennek ellenére még sok fogalom összemosódik, tévhitek is megjelennek. Ezeket érdemes tisztázni, így még többet tudhatunk meg erről a különleges családi formáról.

Az örökbefogadás egy életre szóló döntés, szemben a helyettes szülőséggel (maximum 6 hónap), vagy a nevelőszülői formával (ez akár felnőtt korig is tarthat, de a vér szerinti szülők végig rendelkeznek szülői jogaikkal). Örökbefogadás esetén a gyermek teljes mértékben olyan státuszba kerül, mintha vér szerinti utód lenne. Az eredeti rokonsággal meg is szűnhet a kapcsolat, de a gyermeknek természetesen joga van tudni a gyökereiről. Jogilag és érzelmileg teljes értékű család alakul az adoptálással. Mégis számos olyan speciális kérdés felmerül, ami egy vér szerinti gyermekkel nem kerül elő, mert "magától" kialakul. Ilyen például a korai kötődés, ami már a várandósság alatt elkezdődik, az anyuka és a baba teljes szimbiózisban hangolódnak egymásra.

Az örökbefogadási folyamat közben nem hagyhatjuk szó nélkül a lélektani munkát sem. 
A hivatalos intéznivalók sora (kérvények, igazolások, környezettanulmány, stb.) már önmagában próbára teheti a pár türelmét és kitartását. Emellett azonban érzelmileg is nagy feladatuk van. 
Magát a döntést is sok hosszú és mély lélegzetvétel előzi meg. Egyszer eljön az a pont, amikor a pár mindkét tagja elfogadja, hogy (egyelőre) nem születik vér szerinti gyermekük. Ezzel egy időben reménykednek, hogy az örökbefogadás után őket és a döntésüket is elfogadja a család, a baráti kör. "Vajon alkalmasak leszünk?" "Ez a jó megoldás?" "Mindent meg tudunk neki adni?" "A nagyszülők unokaként fogják őt szeretni?"
Természetesen számtalan kérdés kering mindenki fejében, de szerencsére nagyon sok segítséget kaphatnak azok, akik örökbefogadásra jelentkeznek.

Ezek közül az egyik a felkészítő tanfolyam, amit 2003 óta kötelező elvégezni. Ez sokakban felháborodást vált ki, hiszen akik természetes úton lesznek szülők, ők sem vesznek részt hétvégi kurzusokon... A tanfolyam végére azonban megértik a párok, hogy miért volt szükség erre, hasznos információkkal, kedves élményekkel és kibővült baráti körrel térnek haza. A fő cél, hogy a leendő szülők az adoptálás minden előnyével és hátrányával tisztában legyenek, egy reális képet kaphassanak a rendszerről. Ebben a csoportban sokminden feldolgozható a kudarcélményeikből vagy szorongásaikból is. Ezzel könnyíthetnek a lelküket nyomó terheken, és még biztosabban haladnak az örökbefogadó szülőséghez vezető úton.

Ha a pár kitart a döntése mellett, és a szakértők is alkalmasnak találják őket, a tanfolyam után kezdetét veszi a várakozási időszak. Ez minél hosszabb, annál inkább megviselheti a szülőket. Ilyenkor kiemelten fontos a párt körülvevő szociális háló (szülők, testvérek, rokonok, barátok) segítsége, valamint jól működhetnek az örökbefogadással foglalkozó csoportok is. Érdemes beszélgetni hasonló cipőben járókkal, akár személyesen, akár internetes fórumokon, ha például a távolság miatt találkozásra nincs lehetőség.

Az alkalmasság vizsgálata sokaknak idegen, és értetlenül állnak előtte. Megalázónak érezhetik, hogy pont őket "ellenőrzik", akik mindennél jobban vágynak egy kisgyerekre, és bármit megadnának érte/neki. Fontos tudni, hogy az örökbefogadásra váró gyermekek már nagyon korán igazán megterhelő traumákon mentek keresztül. Elsőként azon, hogy róluk valaki lemondott, valakinek ők terhet jelentettek, pedig nem tehetnek arról, hogy világra jöttek. A kezdeti negatív élmények után a szakemberek minél inkább próbálják "kipárnázni" a gyerekek sorsát, hogy ne kelljen több megrázkódtatást átélniük. Az adoptálási folyamatban mindig a kicsiknek keresnek szülőt, és nem fordítva! Ez az oka annak, hogy az alkalmassági szűrés is része az örökbefogadásnak.

A személyes beszélgetések alatt megismerik a pár szokásait és életmódját, pontosíthatók a feltételek, igények is: nyílt vagy titkos örökbefogadás, a gyermek neme, kora, származása, egészségi állapota. Így egyre nő az esély arra, hogy boldogan záruljon a korábban még beláthatatlanul hosszúnak és bonyolultnak tűnő folyamat…

/Forrás és további információk: 
Bogár Zsuzsa: Az örökbefogadás lélektana, Ágacska Alapítvány, 2011./

szerző: Czecz Fruzsina, pszichológus


A cikkből idézni csak a szerző engedélyével és az eredeti írásra mutató hivatkozással lehet. Kapcsolat: hello@gyerekkelvagyok.net

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Szólj hozzá elsőként!