Szerepelj az oldalon!

Szívesen megosztanál Te is egy történetet?
Hirdetni, értékesíteni szeretnél? 

Folytassuk a közös gondolkodást
e-mailben vagy telefonon!

Elérhetőség: 

Czecz Fruzsina
hello@gyerekkelvagyok.net 
30/525-69-89

Szavazás

Hány évesen vállaltad az első gyereket?

Szavazok

Így javíthatsz a gyerekeddel való kommunikáción

 

"Néha olyan, mintha nem is egy nyelvet beszélnénk!" Egyszerűen hiába mondok nekik valamit, elengedik a fülük mellett. Nem fogadnak szót, de azt persze elvárják, hogy az ő kérésüket mindenki azonnal teljesítse. Kezdek nagyon belefáradni" - meséli nagy sóhajok között Rita.

"A fiam a tipikus példa arra, akiből harapófogóval kell kihúzni egy mondatot. Alig tudok róla valamit, az osztályfőnöktől szoktam informálódni. Morgós hangulatban jön haza, ha kérdezek valamit, igen-nem válasszal letudja a dolgot - osztja meg Judit. 

Sok családban előfordul, hogy két párhuzamos vágányon zajlik a kommunikáció, és a sínek még a messzi távolban sem találkoznak. A gyerek "nem hallja meg" a hozzá intézett mondatokat, a szülő pedig nem érti, milyen új játékról vagy divathóbortról karattyol a gyerek. Meg egyébként sincs ideje és türelme ilyen csipcsup ügyekkel foglalkozni. 
A mindenkiben egyre növő frusztráció hamarosan veszekedéshez, kiabáláshoz, ajtócsapkodáshoz vezet. Ez tovább rontja a hangulatot, és még nehezebbé teszi a beszélgetést. Lassan elérnek arra a pontra, amikor már alig váltanak egymással pár szót, és csak a szükségszerű dolgokat beszélik meg: hánykor kezdődik az edzés, mit kell vinni a kirándulásra, mit hozzak a boltból... 

Van megoldás? Vagy egyszerűen csak várni kell, míg elmúlik a dackorszak, a kamaszkor és egyéb rémségek? 
A várakozás valószínűleg kevés, és nem vezet eredményre. Éveken keresztül a túlélésre játszani és feszültségben élni pedig testileg-lelkileg romboló hatású. Érdemes inkább közösen megkeresni, megteremteni azokat a körülményeket, amik között mindenki jól érzi magát. Hogy újra öröm legyen együtt lenni, beszélgetni, véleményt cserélni. 

KÖZÖS TEVÉKENYSÉG

Sütés-főzés, kertészkedés, színezés, séta: csupa remek alkalom a beszélgetésre. A kisebbeknél a fürd(et)és, esti altatás is ide tartozik. Ezekben a helyzetekben nem "vallatjuk" a gyereket, hanem egyenrangú felekként vagyunk jelen. Mindketten ugyanúgy gyúrjuk a pogácsatésztát, járjuk az erdőt, színezzük a pónilovakat. Így sokkal könnyebben megered a gyerekek nyelve, szívesebben beszélnek. Szóba kerülhetnek a problémák, kényes kérdések is, mert eleve oldottabb, lazább a szituáció. 

FONTOS RÉSZLETEK

Jól van, térjünk a lényegre! - felnőttként túl gyakran mondjuk és halljuk ezt a mondatot. Nincs időnk a "fölösleges" apróságokra, egy-egy gondolat vagy érzés bővebb kifejtésére. A gyerekeknek viszont nagyon fontosak a részletek. Néha egészen messziről indulnak, mikor elkezdenek mesélni valamit, néha elkalandoznak, majd visszatérnek. Adjuk meg nekik a lehetőséget arra, hogy mindent elmondjanak, amit csak szeretnének. Anélkül, hogy félbeszakítanánk vagy leállítanánk őket. Ha azt tapasztalják, hogy fontos, amit közölnek, és értő hallgatóságuk van, máskor is szívesen mesélnek majd, és tudják, hogy a nehézségeiket is elmondhatják. 

ODA-VISSZA

Ha nehezen nyílik meg a csemete, sokat segíthetünk neki azzal, ha beszámolunk a saját élményeinkről. Mi történt velünk, milyen érdekességet láttunk, milyen érzéseink voltak? Ez szinte felhívás keringőre, ő is sokkal bátrabban mesél majd. Tud csatlakozni egy-egy témához, hiszen már van egy alap, amire építhet. Tovább segíthetünk neki, ha kérdezünk, pl. Veled is történt már hasonló? Te mit csináltál volna az én helyemben?

EGYÉRTELMŰEN 

Hagyd már abba! Viselkedj rendesen! Ezerszer elhangzó szülői mondatok, amiknek általában semmi hatása nincs. Legalábbis semmi jó. Ehelyett ha konkrétan fogalmazzuk meg a kérésünket (Mit hagyjon abba a gyerek? Mit jelent a rendes, normális, szép viselkedés?), nagyobb eséllyel fog teljesülni. Az egyértelmű közlések a következetességben is segítenek, jobban számon kérhetővé válnak a feladatok. 

SZUGGESZTÍV KOMMUNIKÁCIÓ

Nem, nem ingával való hipnózisról vagy varázslásról van ám szó! Szuggesztiónak tekinthető minden, ami valamilyen hatást vált ki. Ide tartozik a mondatok megfogalmazása is. 
Az agyunk a nem szót nehezebben dolgozza fel. Pl.: Ne gondolj a piros elefántra! Milyen képet látsz magad előtt? Ugye, hogy egy piros elefántot?

Fordítsuk inkább pozitívba a mondatokat! 

Ne szaladj a folyosón! helyett: Lassabban menj! 
Ne lépj bele a pocsolyába! 
helyett: Kerüld ki a pocsolyát!
Nehogy elejtsd a tányért! 
helyett: Fogd jó erősen a tányért!
Ne félj! 
helyett: Nyugodj meg, minden rendben van. 

Ezeket a kéréseket, tanácsokat sokkal könnyebb feldolgozni és teljesíteni, hiszen arra koncentrál a gyerek, hogy mit csináljon. Nem arra, amit nem lehet. 

NONVERBÁLIS JELZÉSEK

A kommunikáció elengedhetetlen része a testbeszéd. Ha fizikailag is leereszkedünk egy kisgyerekhez, máris jobban fog ránk figyelni, hiszen egy szinten vagyunk. Könnyebben hozzá tudunk érni, a szemébe tudunk nézni. 
Ezzel a kontaktussal is biztosítjuk róla, hogy fontos, amit mondunk, vagy fontosnak tarjuk, amit ő mond. 
(Nyúlánk kamaszoknál a "leereszkedés" már nem működik, marad a többi eszköz...)

szerző: Czecz Fruzsina, pszichológus


A cikkből idézni a szerző előzetes hozzájárulásával és az eredeti írásra mutató linkkel lehet. Kapcsolat: hello@gyerekkelvagyok.net

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Szólj hozzá elsőként!