Szerepelj az oldalon!

Szívesen megosztanál Te is egy történetet?
Hirdetni szeretnél? 

Folytassuk a közös gondolkodást
e-mailben vagy telefonon!

Elérhetőség: 

Czecz Fruzsina
hello@gyerekkelvagyok.net 
30/525-69-89

Szavazás

Hány évesen vállaltad az első gyereket?

Szavazok

Mi fán terem a Valentin-nap, gyerekkel?

 

A Valentin-napnál kevés megosztóbb ünnep létezik, talán csak a Halloween kelhet versenyre vele.

Van, aki egyenesen imádja, és heteken át készül rá, mások "Amerika-majmolásnak" tartják, és csak a virágosok meggazdagodását látják benne. Az előbbi tábor tagjainak nem az a kérdés, hogy vesznek-e ajándékot, hanem az, hogy mennyit. De azért az "ellenzők" közül is sokan beadják a derekukat, és kitalálnak valamilyen apróságot a kedvesüknek vagy barátaiknak. 

Most egyik oldal mellett sem szeretnék kampányolni. Inkább bemutatok egy olyan, népes csoportot, akik valahol középúton állnak: a szülők.  
A szülők, akik ha szeretik a Valentin-napot, akkor sem biztos, hogy rózsaszirmokkal és pezsgővel ünnepelnek. Sőt, az sem biztos, hogy jut idejük, energiájuk, lehetőségük ünnepelni. 
Ha pedig régebben nem is tartották különlegesnek a február 14-ét, most lehet, hogy jólesik egy nap, ami "hivatalosan" is a romantikáról szól. 

Megkértem néhány szülőpárt, hogy meséljenek a Valentin-napjaikról, és körülnéztem külföldi cikkekben is. 
Lássuk, hogyan alakult a szívecskés ünnep régen (értsd: a gyerekek születése előtt) és most! 

Dóra és Tibor tizenöt éve házasok - ezen egészen megdöbbennek, mikor gyors matekkal kiszámolják. Fiuk 8, kislányuk 3 éves.  "A gyerekek előtt sokszor megleptük magunkat egy wellness hétvégével Valentin-nap alkalmából. Ha pedig nem jutott időnk utazni, akkor is beiktattunk egy otthoni gyertyafényes estét, mozit, ilyesmit. Mióta szülők vagyunk, nem ragaszkodunk a február 14-éhez. Amikor éppen "kimenőt" kapunk, akkor ünneplünk. Megünnepeljük, hogy ilyen régóta együtt vagyunk, jóban-rosszban kitartunk egymás mellett, és hogy van két csodálatos gyerekünk" - mesélik. 

Mikor Anitát és Danit faggatom, egymásra néznek, és hangosan felnevetnek. Eszükbe jut, hogy két év együtt járás után a lány titkon azt remélte, hogy a párja Valentin-napon megkéri a kezét. "Kaptam egy kis csomagot, a mérete alapján gyűrűre tippeltem. Olyan izgatott voltam, hogy már kibontás előtt Dani nyakába borultam, és kiabáltam, hogy Igeeeen! Mire ő rémült arccal nézett vissza rám. A csomagban "csak" egy szív alakú medál volt, nem eljegyzési gyűrű. Mindketten csalódtunk, veszekedni kezdtünk. Életünk legrosszabb Valentin-napja volt, de utólag már csak legyintünk és mosolygunk rajta" - idézi fel Anita. 
A pár azóta túl van egy gyönyörű esküvőn (a lánykérés még véletlenül sem Valentin-napra esett...), és megszületett a kislányuk is.
"Bianka öthónapos, így biztosan nem tartunk nagy ünneplést. A szüleink távol élnek tőlünk, baby sitterünk nincs, így ha akarnánk, sem tudnánk kire hagyni a babát. Talán megnézünk egy "csöpögős" filmet, de úgysem jutunk a végére, mert Bianka gyakran ébred. Az idei Valentin-nap hármunkról fog szólni, nem a kettesben töltött romantikáról. Azt majd pótoljuk, ha a kiscsaj leérettségizett" - viccelődnek. 

Ági és Feri egy internetes oldalon ismerkedtek meg. A szerelemből néhány hónap múlva házasság lett, majd három gyerekük is született. "Eddig túl lazák és rendszertelenek voltunk ahhoz, hogy Valentin-napozzunk" - kezdi Ági. "Meg feledékenyek is" - vallja be Feri. Előfordult ugyanis, hogy több nappal később kaptak észbe: kihagyták a Valentint. Idén viszont biztosan ünnepelni fognak! "A szüleimtől négynapos sítúrát kaptunk ajándékba, amibe február 14-e is beleesik. Csak mi ketten, gyerekek nélkül. Az ausztriai hotelben azt ígérték, hogy síelés után pezsgővel és olajos masszázzsal várnak. Hmm... Nyolc év otthoni gyerekzsivaj után jól fog esni egy kis csönd, nyugalom és romantika" - tervezget Ági. 

Nelli és Dénes már "túl vannak a nehezén", szabadabbak, mint a többiek. A gyerekeik kirepültek, és unokáik még nincsenek. "Mikor fiatalok voltunk, nem volt ilyen nagy divat a Bálint-nap. Egyáltalán nem ünnepeltük. Tavaly kezdtünk vele megbarátkozni, és elhatároztuk, hogy hagyományt teremtünk. Ötven felett is jár egy kis szórakozás és romantika, nem? Takarékosan élünk, alig költünk valamire, de évente néhány görbe estét megengedünk magunknak. Idén egy tánciskolában kezdjük a Valentin-napot, aztán beülünk a kedvenc éttermünkbe” – osztja meg a második fiatalságát élő pár. 

Aaron Gouveia egy háromgyerekes, amerikai apuka. The Daddy Files című blogjának Valentin-napi bejegyzésében például a csokik sorsáról is mesél. Amíg párjával csak ketten voltak, nagy gonddal válogatta a legfinomabb, töltött édességeket, amiket egy kis csábítással egybekötve majszoltak el.
Szülőként kevésbé csábító a helyzet. A bolt rég bezárt, csoki sehol. Ja, de, mégis! Sam mintha hagyott volna egy félig megrágott mentolos falatkát a kanapé mögött. 
A meghitt vacsorának is lőttek. Szóba sem jöhet puccos étterem, már rég foglalt minden hely, meg egyébként sem lehet baby sittert találni Valentin estéjére. Pizzarendelés? Kínai kaja? Esetleg a maradékok? 

Jenny Isenman, Café Mom oldalán szintén a kétféle Valentin-nap összehasonlítására vállalkozik. 

Megosztja például, hogy milyen csodálatos ágyba kapott reggelire ébredni, amit egy szál virág és egy forró csók is kísér. Gyerek nélkül.
Szülőként mindez úgy fest, hogy a hajnali kelés után egy nagyon cuki, de sajnos ehetetlen reggeli vár. A java pedig csak ezután jön: sikálhatod a konyhát a kiskukták okozta pusztítás után... 

Ha pedig feltesszük a kérdést a párunknak, hogy mit szólna egy kis tejszínhabos játékhoz, kiderül, hogy azt bizony mind megették a kölykök. De van pár pohár állatfigurás joghurt a hűtőben...

Igen, szülőként a változás garantált - a Valentin csak egy alkalom a sok közül, ami figyelmeztet erre. 
Változik a fontossági sorrend az életünkben, és a gyerekeink jólléte mindennél fontosabb lesz. De közben nem szabad megfeledkeznünk a párkapcsolatunk, házasságunk jóllétéről sem. 
Ahogy Dóráék is fogalmaztak, néha érdemes megállítani a rohanó hétköznapokat, és megünnepelni magunkat, egymást, a kapcsolatot. 
Azokat a hullámhegyeket-és völgyeket, amiket együtt élünk át. 
Felidézni a legkedvesebb emlékeket, a legnagyobb közös sikereket. 
Végignézni egy-egy régi fotóalbumot. 
Ellátogatni nosztalgikus helyekre, vagy éppen kipipálni egyet a közös bakancslistáról. 
Együtt nevetni azokon a történeteken, amiket az idő már megszépített… 
Koccintani arra, hogy vagyunk egymásnak. 

Ha Valentin-napon, hát akkor.
Ha egy átlagos május 8-án, vagy november 20-án, hát akkor.

szerző: Czecz Fruzsina


A cikkből idézni csak a szerző előzetes hozzájárulásával, és az eredeti cikkre mutató linkkel lehet. Kapcsolat: hello@gyerekkelvagyok.net 

vissza

Hozzászólások