Szerepelj az oldalon!

Szívesen megosztanál Te is egy történetet?
Hirdetni szeretnél? 

Folytassuk a közös gondolkodást
e-mailben vagy telefonon!

Elérhetőség: 

Czecz Fruzsina
hello@gyerekkelvagyok.net 
30/525-69-89

Szavazás

Hány évesen vállaltad az első gyereket?

Szavazok

Hányszor szóljak?! Csak egyszer.

 

Avagy a szófogadó gyerekhez vezető (rögös) út...

A játszótéren néhány anyuka beszélget. Szorgosan gyúrják homokból a fagyigombócokat, pakolják a dömperbe a szállítmányt, de azért örülnek, hogy egymással is válthatnak pár szót.
Arról filozofálnak, hogy vajon 100 évvel ezelőtt is ugyanilyen engedetlenek voltak-e a gyerekek, mint most. Egyikük a sok cukrot és adalékanyagot gondolja bűnösnek. Hiszen régen csupa természetes étel került a tányérokra – még ha néha túl kevés is. Másikuk szerint a szülői szigor mértéke változott: Biztos számított, hogy elcsattantak azok a pofonok… Féltek a gyerekek, inkább szót fogadtak.

Valóban próbára teszi a szülői idegszálakat, amikor a gyereknek sokszor szólunk, és semmi eredménye nincs. "Tekerem a szöveget, tépem a számat" – énekelte réges-régen a Carpe Diem együttes az Álomhajóban. De ez a "szájtépés" inkább a rémálom kategóriába tartozik, mikor nevelésről van szó. Fárasztó, energia-és időrabló dolog, ha ezerszer kérünk valamit drága gyermekünktől, és mintha meg sem hallaná. 
Hogyan lehet ezen változtatni?

1.) HATÁROZOTTSÁG

Ahelyett, hogy fakultatív programként ajánlod fel például a rendrakást (Mit szólnál, ha rendet raknánk? Pakolj össze, jó?), egyértelműen és határozottan fogalmazd meg, mit szeretnél kérni. Szóhasználattal és hangsúllyal is tudod érzékeltetni, hogy itt most nincs helye vitának, el kell végezni egy feladatot. Ha pedig kész, naná, hogy újra lehet bohóckodni, szórakozni.

2.) IDŐPONT

Az egyértelmű kéréshez a határidő is hozzátartozik. Te is szereted tudni, hogy a munkahelyeden pontosan mit és mikorra kell megcsinálnod. Életkortól függ, hogy mennyire érzékelik az időt a gyerekek, de azt már a legkisebbek is értik, hogy vacsora után

3.) INDOKLÁS

Ha a minden családban előforduló pakolós témánál maradunk, lehet (sőt, szinte biztos), hogy a gyerek szerint nem sok értelme van rendet rakni a szőnyegen. Úgyis újra elő fog szedni mindent, és mindig talál egy zsebkendőnyi helyet, ahol játszhat. De ha megbeszélitek, hogy mi az előnye a rendnek, miért lesz neki jó, ha összepakol, szívesebben megteszi. Hogy egy friss, saját példát írjak: Pakold el azt a sok  játékot, akkor több helyed lesz bukfencezni, és meg sem ütöd magad. 

4.) EMPÁTIA

A praktikus indoklás mellett az érzelmeknek, empátiának is engedj teret! Ha rossz napod volt, nehéz döntéseket hoztál, szomorú hírt kaptál, vagy csak egyszerűen összeesel a fáradtságtól, nyugodtan mondd el a gyerekednek! Így nem egy ingerült, türelmetlen szülőt fog látni, hanem megpróbál segíteni neked. Mégpedig azzal, hogy csendesebben játszik, elfoglalja magát, elsőre teljesíti, amit kérsz. Hidd el, igazán empatikusak tudnak lenni a lurkók, és tetszik is nekik, hogy "nagyként" kezelik, beavatják őket a problémás helyzetekbe is. 

5.) LASSAN MONDD, TOVÁBB ÉRSZ!

Felpaprikázott hangulatban hajlamosak vagyunk csak mondani, mondani, mondani az utasításokat és a negatív minősítéseket. Azonban ha egyszerre rázúdítunk a gyerekre három, többszörösen összetett mondatot, abból semmit nem fog megjegyezni. "Diktálás" helyett egyszerre csak egy dolgot kérj tőle. Ha azzal végzett, ne feledkezz meg a dicséretről, elismerésről – még akkor sem, ha "természetes", hogy valamit megcsinált, hiszen az ő dolga. Ezután jöhet a második kérés, és így tovább…

6.) VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG

Mindannyian szeretjük, ha van beleszólásunk a dolgokba, egy gyerek meg főleg… Nem kell nagy dolgokra gondolni, a lényeg, hogy érezze: ő is be volt vonva, választhatott. Ha már így bevált, vegyük újra a rendrakós példát: Mit rakjunk el először? Te melyik dobozt töltöd meg? Hol parkoljon éjszakára ez a nagy rendőrautó? A cél nem változik: legyen rend a szobában. Viszont nem utasítást kapott a gyerek, hanem játékos lehetőségeket is. 

7.) CSAK 1+1

Utoljára szólok! Nem mondom mégegyszer! Aztán mégis elmondod kismilliószor. Az "utoljára" szó ezzel kiüresedik, a szavaidnak nem lesz súlya. Ha valamit egyszer kértél, és nem teszi meg, adj még egy esélyt. De csak egyet, ne kergessétek egymást a végtelenségig. Ha másodszor sem jön öltözni, nem mehet a játszótérre.  Kezdetben nem leszel népszerű, de a hiszti lecseng, a csemete pedig hamar rá fog jönni, hogy érdemes engedelmeskedni. Ha valamilyen következményt ígértél, tartsd is be! 
Vedd komolyan magad ahhoz, hogy a gyereked is komolyan vegyen! 
Higgy magadban, tudsz fegyelmezni. 
Higgy a gyerekben, szót tud fogadni. 
És ehhez nem szükséges zsarolni, fenyegetni, agresszíven viselkedni. Elég, ha következetes vagy. Ez nem drákói szigort, ridegséget jelent, csak bizonyos kereteket, amihez mindenki tartani tudja magát.

8.) VERSENY

Szülőként bevetheted a "Versenyezzünk!" varázsigét is, ha erre fogékony a gyereked.Ki veszi fel gyorsabban a cipőjét, anya vagy Panka? Ki szedi össze hamarabb a szennyes ruhákat? Ki eszik csendesebben? stb. 
Ez persze testvéreknél is jól használható, de csak akkor, ha megvan bennük a versenyszellem, és tudják kezelni, ha "veszít" valamelyikük. Ebben segíthetsz azzal, hogy felhívod a figyelmüket: ilyen helyzetben nincs vesztes. Közös nyereség, hogy gyorsan el tudtunk indulni valahova, szép lett a lakás, vagy hogy egyikük sem fázik meg, mert jól felöltöztek. Egyszer az egyikük gyorsabb, legközelebb majd a másik lesz.

9.) CSAK ELŐRE!

Megcsinálta, amit kértél tőle? Hurrá! Örülj neki, és ne hánytorgasd fel a múltbeli hibákat. "Na, látod, miért nem tudtad eddig is így csinálni? Miért kellett ennyit könyörögni?" Ha látja, hogy mekkora örömet okoz a jó viselkedéssel, és elismered, megdicséred érte, ez olyan jutalomértékű, hogy később is törekedni fog rá.

10.) FIGYELEM, FIGYELEM!

Az engedetlen viselkedés segítségkérés is lehet. A gyerek számára a törődés, figyelem a legfontosabb. Ha ennek hiányát érzi, kivívja magának, akár toporzékolással, szófogadatlansággal, szándékos rosszalkodással.
Tekints vissza az elmúlt időszakra: elég figyelmet tudtál a gyerekedre fordítani? Volt alkalma mesélni magáról, megosztani a gondolatait? Mennyi közös élményben volt részetek? Mennyit nevettetek mostanában együtt? Lehet, hogy úgy érzi, túl keveset, és ezért produkálja magát.

szerző: Czecz Fruzsina, pszichológus


A cikkből idézni csak a szerző írásos engedélyével, és pontos forrásmegjelöléssel lehet. Kapcsolat: hello@gyerekkelvagyok.net  

vissza

Hozzászólások