Szerepelj az oldalon!

Szívesen megosztanál Te is egy történetet?
Hirdetni, értékesíteni szeretnél? 

Folytassuk a közös gondolkodást
e-mailben vagy telefonon!

Elérhetőség: 

Czecz Fruzsina
hello@gyerekkelvagyok.net 
30/525-69-89

Szavazás

Hány évesen vállaltad az első gyereket?

Szavazok

"Nem akarok gyereket. Űrlény vagyok?"

 

Olvasónk, Kinga levele. Egyelőre nagynéniként remekel, és várja a rá törő anyai ösztönt. Aztán vagy jön, vagy nem...

Sziasztok!

Élvezettel olvasom a gyerekkelvagyok.net-et, annak ellenére, hogy saját gyerekem nincs, csak a bátyám lányaira szoktam vigyázni. Imádunk együtt bohóckodni, kirándulni, filmezni, csajos shopping túrára menni. 
Bármennyire is rajongok értük, nem tudom elképzelni, hogy saját gyerekem legyen. Aki mindig ott van velem, nem viszik el este 7-kor.  

35 éves vagyok. Nem egyedül élek és nem leszek megkeseredett vénlány – ahogy már néhány ismerősöm nevezett. 2 éve volt az esküvőnk a férjemmel. Már a kapcsolatunk elején megbeszéltük, nem valószínű, hogy lesz gyerekünk. Neki is, nekem is megfelel így.
Egyelőre nagyon élvezzük, hogy étterembe, moziba járhatunk, vagy nyugalmasan tudunk nyaralni. A karrierünk is felfelé ívelőben, mindketten egy-egy nemzetközi cégnél dolgozunk. Benne van a levegőben, hogy egy időre külföldre kell költöznünk, ezért sem szeretném magunkkal húzni a gyereket. 

Sokszor megkapom, hogy mekkora önző vagyok. Lehet. De csak a külső nyomás miatt szüljek? Az talán helyes? Anyám, a nővérem és a barátnőim forszírozása miatt miért vállaljak gyereket, ha (még) nem érzem magam vérbeli anyának? 

Mindenki azt kérdezi, hogy: "Na és, mikorra terveztek gyereket?" Nem azt, hogy lesz-e egyáltalán gyerekünk. Mert az embereknek teljesen egyértelmű, hogy lesz. Anélkül mintha nem lennénk értékes tagjai a társadalomnak. Az már más kérdés, hogy mi köze a fodrásznak és a szomszédnak a családalapításunkhoz…
Azt is meg szoktam kapni, hogy mi lesz így velem idős koromban? Nem leszek nagymama, nem lesz, aki segítsen, meg ilyenek. Szóval ha másért nem, legalább azért szüljek, hogy nyugdíjas koromban legyen, aki eltart? Érdekes motiváció.

Szerintem egyszerűen nem való mindenkinek gyerek. Ugyanúgy, ahogy nem lesz mindenkiből extrém sportoló, állatorvos vagy költő, nem lesz mindenkiből szülő sem. Van, akinek a biológia szól közbe, más nem találja a megfelelő párt. És vannak olyanok, mint mi. Akik az életformájuk miatt és a belső, égető vágy hiánya miatt nem vállalnak babát. Nem gondolom, hogy bármelyikünknek szégyenkezni vagy magyarázkodni kellene. Nem gondolom, hogy értéktelenek vagyunk emiatt.

Van még 5-6 évem, ami alatt bármikor rám törhet a gyerek iránti vágy. Ha nem lesz ilyen, a családban és baráti körben lévő gyerekekkel is nagyon jól elleszek. Én leszek a jófej nagynéni, akit a filmekből ismerünk. Aki tanít, nevel, de azért lazább, mint egy anya.

Űrlény vagyok, hogy ilyen gondolataim vannak? Selejtes lennék, amiért nem érzem magamban az anyai ösztönt? Vagy csak későn érő típus vagyok?

Remélem, az élet megadja a választ a feltett és fel nem tett kérdéseimre is…

M. Kinga

/A kép csak illusztráció, nem a levél íróját ábrázolja./ 


Neked is van olyan történeted, amit szívesen megosztanál?
Írj a hello@gyerekkelvagyok.net-re!  

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Szólj hozzá elsőként!